2014. március 15-én Magyarországon új Polgári Törvénykönyv lépett hatályba. E jogszabály magába foglalja többek között az eddig külön jogszabályban szabályozott gazdasági társaságok (cégek) alapításáról, működéséről szóló szabályokat is.
Az új Ptk. számos alapvető változtatást léptetett életbe, s egyúttal meghatározza azt az időpontot is, hogy e változásoknak legkésőbb mikor kell megfelelnie az egyes cégek társasági okiratainak. Ezen időpont legkorábban a cég első módosításának időpontját jelenti, legkésőbb azonban közkereseti társaság és betéti társaság esetén 2015. március 15-étől, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és egyesülés esetén 2016. március 15-étől kell alkalmazni az új szabályokat. A közkereseti társaságok és betéti társaságok esetében tehát már túlestünk ezeken a kötelező módosításokon, az érintettek megmondhatói, hogy minden gond és zökkenő nélkül.
A következő határidő, a következő feladat a Kft-k, Rt-k áttérése az új szabályokra, társasági szerződéseik módosítása – legkésőbb 2016. március 15-ig!
Fontos tudni, hogy amennyiben a társaság kizárólag a Ptk. szabályaira történő áttérésről határoz, egyéb kérdésben pedig nem módosítja a társasági okiratait, illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani a cég változásbejegyzési kérelmét. Természetesen olyan esetben, ha egyébként is szükségszerű lenne valamely változás (megváltozott lakcím, székhely, stb.), vagy ha a tőkeemelés nem a törvényi változás miatt történik, a „szokásos” közzétételi díj és illeték mérték (3.000.-Ft és egyszerű módosításnál 15.000.-Ft, tőkeemelésnél 40.000.-Ft) alkalmazandó.
Az új Ptk. a korlátolt felelősségű társaság tőkeminimumát is megemelte: 500.000.- Ft-ról 3.000.000.- Ft összegre, e tőkeemelést is legkésőbb a fenti időpontig kell végrehajtani, ennek hiányában pedig a cég átalakulásáról vagy megszűnéséről kell határozni. Sokakat elbizonytalanított az említett tőkeemelési kötelezettség, hiszen előfordulhat, hogy az adott pillanatban, a hátralévő viszonylag rövid időszakban nem áll rendelkezésére a tőkeemeléshez szükséges összeg. A társasági szerződés megfelelő megszövegezésével tudunk megoldást kínálni e pillanatnyi problémára, hiszen a tőkeemelés végrehajtható úgy is, hogy hosszabb időt tűzünk a társasági szerződésben annak tényleges végrehajtására, a tényleges tőkebefizetésre. Az új Ptk. elvárásainak e konstrukció eleget tesz, a céget már megfelelően megemelt tőkéjű cégként tartja nyilván a cégbíróság, ugyanakkor azt tudni kell: mindaddig, amíg a vállalt, s halasztott határidejű befizetésre nem kerül sor, osztalékelőleg, vagy osztalék felvételére nincs lehetőség, ill. egy olyan nem várt esetben, ha a cég felszámolás alá kerülne a felszámoló a tőkeemelést vállaló tagtól behajtja az emelés keretében befizetni vállalt összeget.
Összességében véleményünk az, hogy az új Ptk. alapvető, vagy akár jelentősnek nevezhető változást legfeljebb annyiban hozott a társasági jogban, hogy a törvényes rendelkezésektől történő eltérés lehetőségét jelentősen bővítette (csak azon rendelkezésektől nem lehet eltérni, melyeknél ezt kifejezetten említi a törvény, vagy amely eltérés munkavállalói, kisebbségvédelmi, vagy hitelezői érdekeket sértene).
A fentiekre tekintettel kérjük kedves megbízóinkat, hogy a korlátolt felelősségű társaságokra, részvénytársaságokra vonatkozó határidő (2016. március 15.) szoros közeledte miatt haladéktalanul szíveskedjenek felvenni ügyvédi irodánkkal a kapcsolatot annak érdekében, hogy a cég kötelező módosítását előkészíthessük!
Irodánk ügyterhe a fentiek miatt várhatóan lényegesen növekedni fog 2016. első negyedében, emiatt megbízóink szíves megértését és türelmét előre is köszönjük, kérjük ugyanakkor, hogy aki teheti erre is figyelemmel már 2015-ben kezdeményezze cége kötelező módosítását.
A gazdasági társaságok vezetőit az új Ptk. hatálybalépése idején számos előadás és cikk riogatta azzal, hogy felelősségük jelentősen súlyosbodik az új rendelkezések eredményeként. Irodánk az ezzel összefüggő számos ügyfélkérdés és a közelmúlt néhány perének tapasztalatai alapján véleményét – a teljesség igénye és a vonatkozó szabályok részleteire kitérés nélkül – az alábbiak szerint osztja meg Tisztelt Megbízóival:
Legfontosabb, hogy a Ptk. által a gazdasági társaságokkal összefüggésben gyakran használt vezető tisztségviselő kifejezést megkülönböztessük a munkajogban használt vezető, vezető állású munkavállaló kifejezésektől, ugyanis igen jelentős mértékben eltérő szabályok vonatkoznak e két kategóriára, elsősorban a külső partnerekkel fennálló kapcsolataikban. Vezető tisztségviselő a társaság ún. törvényes képviselője: Rt., Szövetkezet esetében az igazgatóság tagja, az igazgató elnök, vagy a vezérigazgató, Kft., Bt., Kkt. esetében az ügyvezető. Nem vezető tisztségviselő tehát már a cégvezetői státust betöltő munkavállaló sem, és nem azok a munkaszervezetben vezető állású munkavállalók, függetlenül attól, hogy igazgatói, vagy hasonló címekkel ruházzák-e fel őket. A Munka Törvénykönyve szerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője (itt tehát lehet egybeesés!), valamint a közvetlen irányítása alatt álló és helyettesítésére feljogosított munkavállaló, esetlegesen a munkáltató szempontjából kiemelkedő jelentőségű munkakört betöltő olyan munkavállaló, akit munkaszerződése ilyenként megjelöl és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér 7-szeresét.
Mind a vezető állású munkavállalók, mind pedig a vezető tisztségviselők felelőssége saját cégük felé gondatlan károkozásuk esetén fennáll, a különbség a külső partnereknek okozott károk tekintetében van. Az ilyen partnerek felé a cég mindenkor közvetlenül felel, azonban az új Ptk. 6:541. § szerint ha a vezető tisztségviselő „e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel”. Egyértelmű és elvitathatatlan, hogy e felelősség nem áll fenn a vezető állású munkavállalók esetén! Sok vitát váltott ki, hogy ezen utóbb említett felelősség fennáll-e olyan szerződések megszegése, nem teljesítése esetén, mely magatartások eredményeként a szerződő partner kárt szenved. Megosztott a szakma e kérdés tekintetében – számosan osztják azt a véleményt, hogy abban az esetben, ha az adott vezető tisztségviselőnek ráhatási lehetősége volt az adott szerződésből eredő kár beálltára (vagy lehetősége lett volna a kárt megelőző intézkedés meghozatalára), az esetben az egyetemleges marasztalásnak helye van a vezetővel szemben. Irodánk az enyhébb megítélésű szakmai véleményt osztja: meggyőződésünk szerint a közvetlen károkozó magatartásnak összefüggésben kell lennie a vezető tisztségviselő valamely cselekedetével, magatartásával, vagyis önmagában az, hogy az adott szerződés megkötésénél közreműködött törvényes képviselőként, nem alapozza meg egyetemleges felelősségét. Ezen véleményünk elsődleges hivatkozási alapja az, hogy az új Ptk. a szóban forgó felelősségi szabályt a szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősség szabályai között (Ptk. 6. könyv IV. rész) helyezte el, s nem a szerződésekről szóló szabályok között, a szerződésszegés taglalásánál. Nyilvánvalóan az előbbi, a szerződésszegésért, vagy legalábbis azok többségéért fennálló vezetői felelősség értelmezése mellett érvelnek a pénzintézetek, biztosítók „emberei”, hiszen a piacon igen gyorsan megjelentek azok a biztosítási konstrukciók, melyek viszonylag jutányos biztosítási díj ellenében mentességet kínálnak a vezető tisztségviselő számára. Véleményünk és meggyőződésünk ellenére mi is javasoljuk Tisztelt Ügyfeleinknek, hogy ezen biztosítási lehetőségeknek járjanak utána, hiszen az egységes jogértelmezés és ezen teljesen új jogterületre vonatkozó bírósági döntések hiánya miatt előfordulhatnak igen „fájdalmas” döntések, s ezek relatíve olcsó biztosítási konstrukciókkal megelőzhetőek.
Fontos kérdés a fentiekkel összefüggésben (de egyéb szempontból is!) az új Ptk. alkalmazhatóságának kezdete. Erről külön törvény szól, mely főszabályként azt rögzíti, hogy olyan szerződések esetén, amelyek még a régi Ptk. hatálya alatt (2014. március 15. előtt) kerültek megkötésre minden további módosításra, a szerződéssel összefüggő nyilatkozatra változatlanul a régi Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Egy, a közelmúltban nyert perünk tapasztalata szerint a bírói gyakorlat ezen átmeneti szabály értelmezésében szorosan igazodik a törvény szövegéhez, s bármely laza kapcsolat álljon is fenn az adott szerződéses jogviszony és a vezető tisztségviselő későbbi nyilatkozata között, ez utóbbira alapozva nem ad helyt kárigénynek, mert következetesen még a régi Ptk-t alkalmazza.
Természetesen mind a vezetői felelősség, mind pedig a régi-új Ptk. alkalmazási körét illetően az említettek inkább csak érdekes példának tekinthetők, s nem a teljes szabályozás ismertetésének, ezért kérjük Tisztelt Ügyfeleinket, ha ilyen jellegű esetük merülne fel, az adott ügy minden részletének ismertetésével, s a vonatkozó iratok másolataival szíveskedjen keresni Irodánkat.
